Van olyan magatartásgond, amelyre a gyermekszemész adja a megoldást.

Dr. Hangyál Éva szemész főorvos a Kossuth Rádió napközben című műsorának vendége volt. A meghívást az iskolakezdéssel kapcsolatos előkészületek indokolták. Azok a gyermekek, akik az első osztályt kezdték, nagy valószínűséggel átestek a kötelező szemészeti vizsgálaton. Azonban nem mindegy, hogy gyermekszemész specialista végezte-e a vizsgálatot. A nagyobb iskolás gyermekeknél pedig az a kérdés, valóban a gyermeket szükséges-e regulázni a magatartásgondok miatt, vagy vigyük-e el inkább egy gyermekszemészeti vizsgálatra? Ez utóbbi mindenképpen javasolt. Cikkünk az adásban elhangzottak írásos változata, a műsor riportere Banner Géza volt.

Miért is fontos a szemészeti kontroll, amit ne keverjünk össze a látásvizsgálattal. Dr. Hangyál Éva szemész főorvost köszöntöm a stúdióban.

– Igen, nagyon nagy különbség van a látásvizsgálat és a gyermekek – mert, hogy gyermekekről beszélünk – szemészeti vizsgálata között. A látásvizsgálathoz minimum kommunikáló, olvasni tudó vagy bármilyen módon kommunikáló páciensre van szükség. A gyermekek szemészeti vizsgálatakor pedig már csecsemőkortól meg kell tudnunk mondani, mi lehet a gond, szükség esetén pedig el kell kezdenünk kezelni, hiszen előfordulhat valamilyen eltérés, kancsalság, vagy dioptria hiba.

Fontos az általános szűrővizsgálat, már óvodás kortól, ahogy beszélgettünk is erről adás előtt. Hiszen a gyermeke jövője, látása a tét.

– Igen, megfelelő szakember mennyiségével nagyon jó lenne, ha meg tudnánk felelni a nemzetközi előírásnak Magyarországon is. A szabályok szerint 1 éves, majd 3 és 6 éves kor lenne a kötelező szűrés a gyermekek számára, még akkor is, ha a családban egyáltalán nincs szemüvegesség vagy szemhiba. Míg hogyha bármelyik szülő vagy mindkét szülő szemüveges, akkor évente egy ellenőrzés nagyon-nagyon szükséges lenne. Ezeket a vizsgálatokat speciálisan gyerekekkel foglalkozó szemésznek kellene elvégeznie.

Azt is említette, hogy egyszer egy svájci orvos kollegája egy nagyon érdekes gondolatot mondott: „becsüljük meg azt, hogy létezik Magyarországon ingyenes szemészeti szűrés gyermekeknek”.

– Igen, mi a kollégáimmal Budapesten sok-sok óvodába jártunk ki szűrni. Érdekes módon tapasztaltuk azt is, hogy volt ellenkezés, volt nem tetszés mind a szülők, mind az óvodapedagógusok részéről. Tartottak attól, hogy esetleg megzavarjuk a programjukat, a napi rutinjukat. Mi azonban tisztességgel leszűrtük 3 kerület óvodás lakosságát, és pár év leforgása alatt az iskolába kerülő gyerekek között már nem találtunk tompalátó gyermeket, vagyis gyakorlatilag az időben elkezdett szemészeti kezeléssel – amely általában megfelelő szemüveg viselését jelenti – minimálisra csökkent annak az esélye, hogy a nem megfelelő látás negatívan befolyásolhatta az írás, olvasás tanulást.

A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Optokid Gyermekszemészeti Centrumának a vezetőjeként hogy látja, az utóbbi időben inkább elviszi a szülő a gyermeket a rendelőbe, vagy továbbra is az a jellemzőbb, hogy Önök, a szemészek mennek óvodában, iskolában elvégezni a szűréseket.

– Az utóbbi időben inkább azt kérjük, hogy hozzák el a gyermekeket, mivel azért a szemészet műszerigényes szakma. Sokkal egyszerűbb nekünk a saját rendelőnkben a megfelelő műszerezettség között dolgozni. Ezért szervezünk szűréseket is, amikor tényleg csak arra szorítkozunk, hogy kiszűrjük, hogy a gyermeknek van-e szemészeti eltérése vagy nincs. Ilyenkor, ha van eltérés egy-egy gyermeknél, akkor következik az alaposabb, teljes körű szemészeti vizsgálat. Ez után elmondjuk a szülőnek, hogy mi a probléma, és mit lehet, mit szükséges tenni azért, hogy a gyermek előmenetelét segítse. Hogy ne befolyásolja negatívan az, hogy a látása abban az életkorban nem megfelelő.

Jól tudjuk, hogy csecsemő- vagy egészen kisgyermekkorban egyénként nem kötelező a szemészeti szűrés?

– Igen, így van, gyermekszemészként természetesen azt érzem, hogy nagyon jó lenne kötelezővé tenni, ugyanúgy ahogy a csípőszűrést, vagy, ahogy a koponya- illetve hasi ultrahangvizsgálatot kötelezővé tették csecsemőknél. A szemészeti szűréssel nagyon-nagyon sok eltérést és nehézséget meg tudnánk akadályozni, ha időben derülnének ki a problémák. A gyermekeknél gyakran iskolakezdés után, a tanulási nehézségek kapcsán derül ki, hogy tulajdonképpen nem a tanulással van a gond, hanem esetleg a gyermek látásával van probléma. Azt gyakran a pedagógus, a tanító néni veszi észre: nem biztos, hogy magatartászavar az, amikor a gyerek nem tud koncentrálni és nem tud figyelni. Hanem lehet, hogy egyszerűen a szeme fárad, és nem tud odafigyelni. Ilyenkor megfelelő korrekcióval tudunk segíteni.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy amikor az iskolaorvos, vagy a védőnő javasolja, hogy a szülő vigye szemészhez a gyermeket, az első lépésként nagyon fontos, hiszen egy rövidlátó tanulót, aki távolra nem lát jól, az iskolaorvos és a védőnő is ki tud szűrni, ugyanis ők látást vizsgálnak. Azonban a pluszos, túllátó gyermekek szemének alkalmazkodó-képessége igen magas – jellemzően akár 8-10 dioptriás alkalmazkodásra, önkorrekcióra is képes a gyermekszem – így azt egy egyszerűbb látásvizsgálattal nem lehet kimutatni. Viszont fejfájást, olvasási nehézségeket, egyéb problémákat biztosan okoz ez az eltérés. Ezért ha ezek a jelenségek fennállnak, mindenképpen szükséges a gyermekszemész speciális vizsgálata.  Ahogy például az igencsak látható kancsalság esetén is az a jó út, ha szemészeti vizsgálatra viszik a szülők a gyermekeket. Ha azonban nincs látható jele annak, hogy a gyermek esetleg rosszul láthat, a szülő számára természetes, hogy nem látja betegnek a gyermekét. Hiszen nem lázas, nem elesett, nem panaszkodik… Ezért olykor komoly gondot jelent gyermekszemészként, hogy meggyőzzük a szülőket, hogy a gyermek szemét esetleg miért kell takarni. Vagy miért kell szemüveget viselnie.

Valahol olvastam, nagyon fontos, hogy szülőként figyeljünk arra, ha a gyermek túl közel hajol a játékaihoz. Mert ez is egy jel lehet, esetleg vörösödik a szeme, könnyezik, tényleg hamar fárad, fáj a feje. Ezek tehát mind tünetek, ugye?

– A közelhajolásnál egyértelmű, hogy a gyermekszemésznek szükséges kiszűrnie, hogy van-e valódi probléma, vagy nincs, mert lehet, hogy csak a figyelmét próbálja odakoncentrálni arra, amit folytat. Könyvre, építésre, bármire, de valóban lehet szemészeti oka is annak, ha túl közel hajol a játékaihoz. A vörösödés, a könnyezés az sajnos a mai világ velejárója. Amit tehetünk, hogy azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy kicsi gyermeknek, óvodás gyermeknek ne adjanak „elektromos kütyüket” – táblagépet, mobiltelefont, laptopot – a kezébe. Inkább próbáljanak a hagyományos játékokkal játszani velük, mert a szemnek nem tesz jót a képernyő nézegetése. Különösen, ha kicsi a képernyő. Jobban erőlteti ugyanis a szemet, és ha a gyermeknek hajlama van a családból hozottan arra, hogy későbbi életkorban szemüveges legyen, akkor az, a szem erőltetett használata miatt, életkorban előbbre jöhet. Ezért ma viszonylag több is a szemüveges kisiskolás, mint évtizedekkel korábban.

Egy az adáshoz hozzászóló szülő írja nekünk: „a múlt héten a barátnőm kislányának 1 éves státuszára szerettünk volna szemvizsgálatot kérni. Képzeljék, heti 15 gyereket vizsgálnak meg, egy hónappal később lehetett volna időpontot kérni novemberre talán. Aki szeretne, vizsgálatot bármely korú gyermekének, úgy érzem, marad a magánpraxis. Az állami szektorban nem mindenre van hely és idő.”

– A gyerekszemészeti ellátásban az a nagyon nagy nehézség, főleg az OEP finanszírozás szempontjából, hogy annyi gyermek vizsgálatot egy rendelési idő alatt nem tudunk elvégezni, mint a felnőtteknél. Hiszen, ahogy már említettem, akkor is meg kell tudnunk vizsgálni a gyermeket, ha még egyáltalán nem kommunikál, ami lényegesen időigényesebb. Ezt az OEP-nek megfelelően kellene finanszíroznia, hogy ugyanúgy működőképes legyen, mint egy felnőtt rendelés. Emiatt kevesebb a gyerekszemészeti rendelés, kevesebb a gyerekszemész, és emiatt van a hosszabb várólista.

Azt olvassuk vagy halljuk – s ez engem is meglepett -, hogy esztétikai szempontból érthető, ha egy kamasz idegenkedik a szemüvegtől, s itt már az általános iskolai korosztályról is szó van. Megoldásként kontaktlencsét keresgélnek maguknak a neten. Itt, ha jól sejtem másik nagy baj kezdődhet?

– Nos, igen. Az internet és az internetes vásárlás komoly veszélyeket rejt ebben az esetben, mert a kontaktlencse – ahogy említeni szoktam a szülőknek – egy gyógyászati segédeszköz. Vagyis nem igazán egy árucikk, amit bárhol bármikor meg lehet venni és használni. A normál dioptriahibát korrigáló kontaktlencsével csak-csak szakemberhez fordulnak a páciensek. De az úgynevezett kozmetikai lencsék, színes vagy „buli” kontaktlencséket internetről rendelik a fiatalok, néha akkor is, ha egyébként nem lenne szükség szemüvegre. A megfelelő oktatás, betanítás nélkül hordott kontaktlencse azonban nagyon súlyos szemészeti szövődményekkel járhat.

Megsértheti a szemét? 

– Megsérti, fertőzést kap, nem ápolja rendesen, nem a megfelelő módon használja, tehát nagyon komoly gondokat okozhat.

Köszönjük a beszélgetést!

– Én is köszönöm!