A tapasztalatok szerint a kancsalság leggyakrabban veleszületett szemészeti gond, illetve kettő -négyéves kor között alakul ki. A háttérben általában valamilyen fénytörési hiba állhat. A kancsalsággal kapcsolatos tudnivalókat dr. Szabó-Jóföldi Fanni foglalta össze.

Mi valójában a kancsalság?

Kancsalság esetén a két szem állása nem párhuzamos, a szemek nem egy irányba néznek. A probléma lehet állandó, illetve jelentkezhet néhány alkalommal, például fáradtság, elrévedés esetén. Amennyiben a gyermek három hónapnál idősebb, ez az állapot kórosnak tekintendő. Fontos megemlíteni még a rejtett kancsalságot is. Ekkor nem látható a szemek nézővonalának eltérése, viszont ezt az állapotot az idegrendszer folyamatos szemizom-beállításokkal tudja csak elérni, amely később panaszt okozhat.

Mitől alakul ki? 

Leggyakrabban veleszületetten vagy kettő-négyéves korban alakul ki. Hátterében általában valamilyen fénytörési hiba, főként távollátás állhat. Ilyenkor a szemizmok túlzott erőlködése miatt alakul ki ez az állapot. Ha nem párhuzamos a szemállás, a két szemből különböző kép jut el az agyba, amelyet az nem képes „összerakni”, így az egyik szemet egyszerűen kikapcsolja, tompalátóvá teszi. A tompalátó szem látásélessége elmarad a másik szemhez képest.

Rejtett kancsalság esetén a szemek szemüregben elfoglalt helye nem párhuzamos. Az idegrendszer folyamatos beállító izommunkája kell ahhoz, hogy a látásfunkciók rendben legyenek, és két azonos kép érkezzen a két szemből az agyba.

A kancsalság a fénytörési hibákhoz hasonlóan örökölhető, ezért ha a családban előfordult, akkor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy időben megtörténjen a gyermek szemészeti szűrővizsgálata.

Milyen tüneteket vehet észre a szülő?

A kancsalság látható jele az, hogy a két szem nem egy irányba néz. Ez gyakran lázas állapot, stressz, megváltozott élethelyzet vagy nagymértékű fáradtság  következtében jelenik meg, majd később állandósulhat. Jól megfigyelhető egy vakus fényképezés után. Ha a gyermek kancsalít, a fényképen megfigyelve a két szemet látszik, hogy a szembogáron megjelenő fénypontok nem azonos helyre esnek. Figyelmeztető jel lehet kisebb gyermekeknél, ha az egyik szemük letakarása ellen tiltakoznak. Ez utalhat a két szem látásélessége közötti eltérésre, amely akár okozhat kancsalságot is.

A rejtett kancsalságnak nincs látható jele, ilyenkor a szem erőltetése esetén jelenhet meg fejfájás, látászavar, olykor kettőslátás.

Hogyan diagnosztizálja a gyermekszemész? 

Az orvosi vizsgálat során megfigyeljük a szemek mozgását – hangsúlyozza dr. Jóföldi Fanni – , hogy képesek-e minden irányban a megfelelő mértékben kitérni. Megvizsgáljuk, hogy a két szemet képes-e a gyermek egyenlő mértékben használni, illetve a két szemmel látott képet az agy össze tudja-e rakni, van-e térlátás. Fontos meghatározni a szemek dioptriahibáját, amelyet gyermekek esetén pupillatágítás (a belső szemizmok ellazítása) után tudunk pontosan lemérni. Meglévő kancsalság esetén fontos meghatározni annak mértékét, szögét is.

Kezelési módok

Fontos minél korábbi életkorban, jóval a látásfejlődés lezárulása előtt elkezdeni a kezelést, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el.

Az első lépés az esetleges fénytörési hibák korrekciója, amely gyakran magát a kancsal szemállást is rendezi, mivel megszünteti a szemizmok felesleges erőlködését. Amennyiben a kancsalság már régebb óta fennáll, előfordulhat, hogy a szemüvegviselés mellett is fennmarad ez az állapot, ugyanis ha az agyunk tartósan különböző képeket kap a két szemből, akkor az egyiket egyszerűen kikapcsolja, tompalátóvá teszi, megszüntetve a számára zavaró kettős képet.

A tompalátás olyan működési hiba, amely kisgyermekkorban, amikor még nem zajlott le a látásfejlődés, jól kezelhető. Ezt a szemet újra meg kell tanítani látni azáltal, hogy a jobban látó szemet az orvos által meghatározott ütemben letakarjuk. Fontos megtanítani a két szemet együtt látni, amely elengedhetetlen a térlátás kialakulásához. Ehhez szükséges, hogy a két szem látóhártyájának azonos pontjaira essen a látott kép.

Amennyiben még a szemtakarás után is fennáll a kancsalság, szükségessé válhat a külső szemizmok műtéti korrekciója, mellyel helyreállítható a párhuzamos szemállás.

Rejtett kancsalság esetén úgynevezett prizmás korrekciót alkalmazhatunk. Ez egy speciális szemüveg, amely képes a szembe eső fénysugarakat a két ideghártya egyező pontjaira vetíteni, tehermentesítve ezzel a szemet a folyamatos beállító izommunka miatt létrejövő fáradásos tünetek alól.

Optokid Gyermekszemészeti Centrum